Neveltetés és Haderő

**Sokka** Csüt. Szept. 01, 2016 2:33 pm

A Déli Víz törzsének hadereje

És hagyomány-öröksége

A Déli Víz törzsének hadereje főleg Farkas harcosokból áll. Csapatban, mondhatni phalanx módra küzdenek.
Kardot csak néhány Farkas használ, leginkább buzogánnyal, lándzsával és hosszú-pajzzsal törnek előre. A jeges Déli sark nem bővelkedik érc telérekben, ezért kereskedelem útján szerzik be a fémeket- melyből eredően a hagyományos felszereléseik sem tartalmaznak sok acélt. Minden harci ruházatuk prémből készült nem szövetből, így megfelelően véd a hideg ellen, és csata előtt, ha van alkalmuk felkészülni, néhány harcos befesti az arcát. Félelmet nem ismernek ha jő az esély hogy megvillantsák pengéiket. Általában hosszú, pengés lándzsáikkal és pajzsaikkal rohamoznak előre csapatosan. Közelharci képzettségeik is igen jónak mondhatóak ezért puszta kézzel sem feltétlenül maradnak alul egy fegyveres ellenféllel szemben. Páncélzatuk megfelelően rugalmas ahhoz hogy semmilyen módon ne zavarja őket, nincs mozgást gátló tényezője- bár nem is nyújt akkora védelmet mint a kovácsolt párjai. Rendszeresen, terepen és csoportokban gyakorolnak a hóban, főleg háborús időkben. Harcos neveltetésüket tovább viszik, megörökítik a következő nemzedékben is: gyermekeikkel nem felnőttként bánnak, de beléjük nevelik a bátorságot és az elszántságot, mely őseikben is tűzként fűtötte őket e jeges vidéken. Nem edzetik halálra a gyerekeket, csupán hagyományaik szerint, minden kiskorúban elvetik a küzdeni akarás magját. Többek között azáltal, hogy meséikben őseikről mesélnek, kik a szellemekkel és a jéggel küzdöttek. Minden fiúgyermekből harcos lesz ha felnő, akkor is kap kiképzést ha éppen vízidomár. Ebben az esetben persze különleges képességeivel harcol de bármikor eljöhet az ideje annak amikor szüksége lesz az apja tanításaira. Nők vízidomárként úgyanúgy harcolhatnak náluk mint a férfiak, ám ők nem kapnak olyan testedzést, a lándzsa használatot azonban alapfokon mindenki elsajátíthatja, hiszen ez az egyik leggyakrabban használt harci eszközük, és önvédelem céljából is kitűnően alkalmazható. A gyerekeik is tökéletesen bírják a hideget akárcsak ők, s minden törzsbeli elsajátítja a halászat mesterségét. Mindenkinek megtanítják ezt a megélhetési módot, viszont vadászni leginkább a falu harcosai mennek. Fiaikat a 12. születésnapjuk után elviszik jégkerülésre, ami egy komoly próbatétel. Ez is az edzetés egyik módja, bátorságnövelő ha sikerül, ha pedig nem jön össze újra lehet próbálni. De nem azonnal! A vizsgákat nem tartják minden nap. Az újabb próbálkozás csak a következő holdtöltekor hajtható végre, azaz a telihold napján, napfényes délben. A próba menete röviden le van írva a Történelem és hagyományok topicban.
Katonai kiképzésük igencsak egyedi: semmiféle tanmenetet nem követ. Általános testedzésük mindennapi program, s a képzés legfőbb programja a gyakorlat. Éles gyakorlat. Az újoncokat apjuk viszi ki a jeges gleccser völgyekhez, majd az következik amit az ösztönük diktál. Jéghegyre másznak, farkasokra vadásznak, lándzsavetést gyakorolják a fókavadászattal, és a lábuk alatt hasadó jéghegyek darabjain edzik utódaikat gyors rövidtáv-futókká. Szerintük a tanulás legjobb módja az IGAZI tapasztalatszerzés, amikor bár nem háborús- de éles helyzetekben kell helytállnia a harcos növendéknek. A mindennapi életük is egy harc: a hideg ellen, a farkasok és fókák húsáért, bundájáért, rozmárok agyaraiért és csontjaiért, amit aztán sátraik merevítésére használnak fel. Itt nem terem növény, itt csak élet van. Élet, mely nagy harcot vív önmagával, és minden áldott fényes napjuk erősíti őket.
A falu köré hóból építenek falat és tornyokat, megjegesítik vízidomítással vagy anélkül. Túlélési módszereik az életösztönt és az akaraterőt hivatott megerősíteni gyermekeikben, kik így kietlen vidékeken is könnyen megélő, állóképes nőkké és férfiakká cseperednek. Őseik tanítása: "Légy erős, éld túl! Védd a családodat! Ne hagyd el a falkád!"

Ha valakinek továbbra is kérdése merül fel, jelezze üzenetben és készséggel a rendelkezésére állok :)